Az ASTM A588 Gr.B időjárásálló acél ütőszilárdsága (más néven Charpy V{0}}notch toughness, CVN)a hőmérséklet emelkedésével folyamatosan növekszikésfokozatosan csökken a hőmérséklet csökkenésével, követve a nagyszilárdságú, alacsony -ötvözetű (HSLA) szerkezeti acélokra jellemző klasszikus képlékeny-a-rideg átmenet viselkedését. Ez az összefüggés kritikus fontosságú az anyag különböző hőmérsékleti környezetben való alkalmasságának meghatározásához, mivel az ütési szilárdság közvetlenül tükrözi az acél energiaelnyelő képességét és ellenáll a rideg törésnek hirtelen terhelés vagy ütés hatására.
Alacsony hőmérsékleten (szobahőmérséklet alatt, különösen 0 fok alatt)
A hőmérséklet csökkenésével az ASTM A588 Gr.B mikroszerkezete olyan finom változásokon megy keresztül, amelyek csökkentik a rugalmasságát és az energiaelnyelő képességét. Mínusz-hőmérsékleten-, például –23 fokon (ez a minőség szabványos minimális vizsgálati hőmérséklete) vagy ennél alacsonyabb (sok kereskedelmi változatnál –40 fokig)-az acél képlékeny állapotból ridegebb állapotba megy át. Ez azt jelenti, hogy többé nem deformálódik plasztikusan, hogy elnyelje az ütközési energiát; ehelyett nagyobb valószínűséggel törik hirtelen, jelentős előzetes deformáció nélkül. Következésképpen az ütési szilárdság észrevehetően csökken hideg körülmények között, bár az ASTM A588 Gr.B-t kifejezetten úgy tervezték, hogy –23 fokon (12,5 mm-nél nagyobb vastagság esetén) minimális ütésállóság 21 J legyen, hogy biztosítsa a szerkezeti biztonságot a legtöbb hideg időjárási alkalmazásban. Ennek ellenére a rendkívül alacsony hőmérsékletnek való hosszan tartó kitettség (jóval –40 fok alatt) tovább csökkentheti az ütési szilárdságot, növelve a teherhordó szerkezetek rideg meghibásodásának kockázatát.
Szobahőmérsékleten (20-25 fok)
Környezeti hőmérsékleten az ASTM A588 Gr.B kiegyensúlyozott alakíthatóságot és szívósságot mutat, az ütési szilárdság pedig eléri a közepestől a magas szintet (jellemzően 40–80 J, a gyártási folyamattól és a vastagságtól függően). Ez az anyag „optimális” tartománya az ütési teljesítmény szempontjából, mivel az ütés során elegendő energiát képes elnyelni, hogy ellenálljon a törésnek, miközben megőrzi a szerkezeti alkalmazásokhoz szükséges nagy szilárdságot. Az acél mikroszerkezete-elsősorban finom-szemcsés ferrit és perlit-támogatja a jó energiaelnyelést, így megbízható a legtöbb kültéri és ipari szerkezeti felhasználáshoz.
Közepesen magas hőmérsékleten (szobahőmérséklet felett 200-250 fokig)
Ahogy a hőmérséklet a szobahőmérséklet fölé emelkedik, az ASTM A588 Gr.B ütőszilárdsága folyamatosan növekszik. A magasabb hőmérséklet növeli az acél rugalmasságát azáltal, hogy csökkenti a belső súrlódást, és több képlékeny deformációt tesz lehetővé a törés előtt. Ezen a hőmérsékleten az anyag még több energiát képes elnyelni az ütközés során, így kevésbé lesz kitéve a rideg tönkremenetelnek. Az ütőszilárdságnak ez a javulása fokozatos és következetes ebben a tartományban, és az acél megőrzi szerkezeti integritását, miközben ellenállóbbá válik a hirtelen terhelésekkel vagy ütésekkel szemben.
Főbb megjegyzések az átmenet viselkedéséhez
Az ASTM A588 Gr.B jól -definiált képlékeny---brittle átmeneti hőmérséklete (DBTT)-az a hőmérséklet, amelynél az ütési szilárdság meredeken csökken képlékenyről rideggé. Az A588 Gr.B legtöbb kereskedelmi minőségénél a DBTT -30 fok és -40 fok közé esik, ami azt jelenti, hogy az ütési szilárdság elegendő marad a szerkezeti biztonsághoz e tartomány felett, de gyorsan csökken alatta. Ezenkívül az olyan tényezők, mint a vastagság (a vastagabb lemezek durvább szemcseszerkezete miatt valamivel magasabb DBTT-vel rendelkezhetnek) és a gyártási folyamatok (normalizált vagy hengerelt) kismértékben befolyásolhatják a hőmérséklet és az ütési szilárdság közötti pontos összefüggést, de az általános tendencia -az ütési szilárdság nő a hőmérséklet emelkedésével, és csökken a hőmérséklet csökkenésével{15}.
