Vékony patina réteg (<5 μm, immature formation stage)
Az 5 μm-nél vékonyabb patina a korai képződési fázisban van, laza, hiányos mikroszerkezettel és rosszul tapad az acél hordozóhoz. Nem tud folyamatos fizikai -kémiai gátat képezni, így a nedvesség, az oxigén és az enyhén korrozív közegek (pl. por, alacsony koncentrációjú szennyező anyagok) könnyen áthatolhatnak a rétegen, hogy elérjék az acélfelületet, ami folyamatos elektrokémiai korrózióhoz vezet. Ebben a szakaszban az acél még magas korróziós sebességgel rendelkezik, és a patinának időre van szüksége, hogy növekedjen és sűrűsödjön, hogy védőhatást fejtsen ki.
Optimális vastagságtartomány (5-15 μm, teljesen stabilizált fokozat)
Ez a SPA{0}}H természetes patinájának érett, stabil állapota. A réteg sűrű, finom -szemcsés, szorosan kötődik az aljzathoz, egységes szerkezetű, réz-, kr-, és nikkelötvözet-oxidokban dúsított. Hatékonyan blokkolja a korrozív közeg beszivárgását, csökkenti az acélfelület elektrokémiai aktivitását, és még enyhe öngyógyító képességet is mutat- kisebb sérülések esetén. Ebben a vastagságtartományban a patina eléri aa sűrűség és a gátteljesítmény legjobb egyensúlya, ami rendkívül alacsony szintre csökkenti az SPA{0}}H korróziós sebességét (sokkal alacsonyabb, mint a közönséges szénacél), és hosszú távú, -megbízható védelmet biztosít az acélfelületnek.
Excessively thick patina layer (>15 μm, benőtt/elöregedett állapot)
A 15 μm-nél vastagabb patinát általában zord környezetnek (pl. magas páratartalom, enyhe sópermet) való hosszan tartó -expozíció vagy egyenetlen képződés okozza. A benőtt réteg elveszíti sűrű mikroszerkezetét, lazává, porózussá válik, sőt hajlamos a repedésre vagy leválásra az aljzatról. Ezek a hibák csatornákat hoznak létre a korrozív közegek számára, amelyek behatolnak a belső rétegbe és elérik az acélfelületet, a laza patina pedig megtarthatja a nedvességet, felgyorsítva a réteg alatti lokális korróziót (pl. réskorrózió). Ezenkívül a túl vastag rétegnek gyenge a tapadása, és a részleges hámlás szabaddá teszi az acél hordozót, ami új rozsdaképződéshez és az általános korrózióállóság csökkenéséhez vezet.
