Kémiai összetétel
Széntartalom: A Q235NH szabályozott alacsony széntartalmú (0,18% vagy annál kisebb). Az alacsonyabb széntartalom csökkentheti az acél ridegségét, elkerülheti a túlzott kemény és rideg cementit képződését, és ezáltal javíthatja a nyúlást. Ha az olvasztási hibák miatt a széntartalom meghaladja a szabványt, az acéllemez rugalmassága jelentősen csökken, a szakadási nyúlás kisebb lesz a megadott értéknél.
Ötvözet elemek a korrózióállóság érdekében: Cu (0,25–0,55%), Cr (0,40–0,80%) és Ni (kevesebb, mint 0,50%) hozzáadása a Q235NH-hoz elsősorban a patinaképződés elősegítésére szolgál. Ezeket az elemeket mérsékelt mennyiségben adják hozzá, és nem csökkentik jelentősen a nyúlást; éppen ellenkezőleg, a megfelelő Ni-adagolás finomíthatja a szemcséket és kis mértékben javíthatja a rugalmasságot. Az ötvözött elemek túlzott hozzáadása azonban növeli az acél keménységét és csökkenti a nyúlást.
Szennyező elemek: A kén (S kisebb vagy egyenlő, mint 0,045%) és a foszfor (P legfeljebb 0,045%) káros szennyeződések. A kén alacsony -olvadáspontú szulfidzárványokat képez, amelyek forró ridegséget okoznak; a foszfor növeli az acél hideg ridegségét. Mindkettő csökkenti az acéllemez szakadási nyúlását, ezért tartalmát az olvasztás során szigorúan ellenőrizni kell.
Belső mikrostruktúra
A Q235NH szakadási nyúlását az határozza megferrit-perlit kettős-fázisú mikrostruktúra:
A ferrit egy puha és képlékeny fázis, amely az acéllemez megnyúlásának fő tényezője. A ferrit nagyobb aránya (általában 70-80% a Q235NH-ban) javíthatja a rugalmasságot.
A perlit kemény és rideg fázis, amely ferrit és cementit lamellákból áll. Megfelelő mennyiségű perlit biztosíthatja az acél szilárdságát, de ha túl magas (30%-ot meghaladó) a perlit aránya, akkor az acéllemez nyúlása csökken.
A szemcseméret is befolyásolja a nyúlást: a finomabb szemcsék növelhetik a szemcsehatár területét, javíthatják a szemcsék közötti deformáció koordinációját, és így növelhetik a szakadási nyúlást. A nem megfelelő hőkezelés által okozott durva szemcsék csökkentik a rugalmasságot.
Feldolgozási technológia
Gördülési folyamat: A Q235NH acéllemezeket általában meleghengerléssel állítják elő. Az ésszerű hengerlési paraméterek (például szabályozott hengerlési hőmérséklet és redukciós arány) finomíthatják a szemcséket és homogenizálhatják a mikrostruktúrát. Például az ausztenit átkristályosodási zónában történő hengerlés durva ausztenitszemcséket törhet, és az ezt követő hűtés finom ferrit-perlitet képezhet, ami előnyös a nyúlás javításában. Ha a hengerlési hőmérséklet túl magas, vagy a redukciós arány nem megfelelő, durva szemcsék képződnek, ami kisebb nyúláshoz vezet.
Meleg-alakítás és utóalakítás{1}}hőkezelés: If Q235NH steel plates undergo hot-forming within the optimal temperature range (900–1100°C) and adopt air cooling, the microstructure will remain refined, and the elongation will not be significantly affected. However, overheating (temperature >1100 fok) szemcsésedést okoz, ami csökkenti a nyúlást; Az alakítás utáni gyors lehűlés maradék feszültséget és egyenletes martenzit képződik, ami jelentősen csökkenti a rugalmasságot. A túlmelegedés utáni kezelés normalizálása finomíthatja a szemcséket és visszaállíthatja az eredeti nyúlási szintet.
Vizsgálati feltételek
Teszt hőmérséklet: A Q235NH szakadási nyúlása a vizsgálati hőmérséklet csökkenésével csökken. Szobahőmérsékleten (20 fok) a nyúlása általában nagyobb vagy egyenlő, mint 22%. Alacsony-hőmérsékletű környezetben (pl. -20 fok alatt) az acél hideg ridegséget mutat, és a nyúlás jelentősen csökken, ezért a Q235NH nem ajánlott hosszú távú használatra rendkívül hideg területeken.
A minta mérete és iránya: A nemzeti szabványok szerint az acéllemezek nyúlási vizsgálata általában szabványos szakítómintákat használ. A hengerlési irány mentén vett minták nyúlási értéke valamivel nagyobb, mint a keresztirányban, mert a hengerlési folyamat során a szemcsék és zárványok a hengerlési irány mentén megnyúlnak, anizotrópiát mutatva.
